Cégalapítás Kft - Feltétele
A cégalapítás kft feltétele az új társasági törvény és cégtörvény alapján lényegesen egyszerűbbek, mint korábban. A cégalapítás feltételei között az egyik legfontosabb megfelelő székhely cím. A székhelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az a cég bejegyzett irodájaként működjön. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a cégalapítás egy helyen és egyszerre történjen.
Cégalapításhoz szükséges okmányok
Cégalapítás 2012 március 1-től hatályos fontosabb változások
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről:
45. § (3) Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke:
a) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén50 000 Ft,
b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint,
c) egyéni cég esetén 15 000 forint, azzal, hogy, amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére.
(3a) A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóan jognak vagy ténynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. §-a, 83/C. §-a szerinti törlésére irányuló bírósági nemperes eljárás illetéke 10 000 forint.
(3b) Az e §-ban nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke15 000 Ft.
Vagyis Kft alapítás és Zrt alapítás 50.000 Ft, bt alapítás pedig 25.000 Ft lesz az új cég bejegyzési illetéke. A változásbejegyzés illetéke nem változik.
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról:
5. §(10) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.
Vagyis nem lehet többségi tag az, akinek 5 éven belül törölték korábbi cégét, melyben ügyvezető vagy többségi tulajdonos volt.
23. §(5) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról:
24. § (1) A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza
h) a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartás számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,
Vagyis a jövőben a cégjegyzék tartalmazza az ügyvezetők születési idejét is + egy másik rendelkezés szerint a tagoknál is ugyanez érvényes.
31. § (1) (2) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.
(3) A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált.
(4) A (2) bekezdés szerinti megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízottnak a megbízás megszűnésének tényét a 36. § (5) bekezdése szerinti módon be kell jelentenie a cégbíróságnak.
(5) A (4) bekezdés szerinti tény bejelentésének elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítési megbízottat a 34. § (2) bekezdésében meghatározott bírsággal sújthatja.
Vagyis, ha a külföldi tag vagy ügyvezető Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel, kézbesítési meghatalmazottat kell megjelölnie.
61/B. § (1) A cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot.
(2) Az állami adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik.
(3) Az állami adóhatóság (2) bekezdés szerinti jelzése esetén a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg 18-19. § szerinti benyújtására.
Vagyis cégadásvételnél, ha a cégnek 15 milliónál magasabb összegű adótartozása van, blokkolják az adásvételt, illetve vagyonmérleg benyújtására kötelezik.